ELÉVÜLÉS
A végrehajtáshoz való jog elévülése
A végrehajtáshoz való jog a kötelezettséget megállapító döntés jogerőre emelkedésétől, vagy ha a döntés, teljesítési határidőt vagy határnapot állapított meg, annak utolsó napjától, illetve a határnapot követő naptól számított öt év elteltével évül el. Jogszabály ennél rövidebb elévülési határidőt is megállapíthat.
Nyugszik az elévülés a végrehajtás felfüggesztése, továbbá a végrehajtási eljárásban engedélyezett fizetési kedvezmény időtartama alatt.
A végrehajtás elévülését bármely végrehajtási cselekmény megszakítja. Az elévülés megszakadásával az elévülési idő újra kezdődik, tíz év elteltével azonban a határozat nem hajtható végre.
Ha a határozat elévülés miatt nem hajtható végre, a behajthatatlan pénztartozást, bejegyzett jelzálogjogot törölni kell. A jelzálogjogot az ingatlanügyi hatóság a végrehajtást foganatosító szerv megkeresésére törli az ingatlan-nyilvántartásból.
Ha egy végrehajtási ügy a kötelezett szerint elévült, akkor elévülési kifogást nyújthat be a bíróságra. A végrehajtási ügyet a bíróság szüntetheti meg az erre irányuló kifogás kivizsgálásával, de végrehajtónak nincs joga erre tekintettel megtagadni az eljárás folytatását. A bíróság felé hivatalból nem is jelezheti az elévülést, erre az adósnak kell erre figyelni. (Amennyiben a végrehajtó hivatalból jelezné az elévülést a bíróságra, akkor kártérítési pert is indíthat ellen a végrehajtást kérő. A kötelezettnek jogában áll betekinteni a végrehajtási iratokba, így egy tíz éves ügyben megállapíthatja az adós, hogy érdemes-e elévülési kifogással élnie a bíróság felé.