Kedves trololo!

Azt tudom tanácsolni, hogy első lépésként kérje el az irat másolati példányát.
Ha ez megvan, és tájékoztat engem annak tartalmáról, akkor fogok tudni érdemben megfelelő tanácsot adni az Ön számára.

Tisztelettel:
-Veraweb-

Egy olyan ügyben kérem a jogi tanácsát, amelyben az önálló bírósági végrehajtó elkövette a kétszeres jogsértést, viszont a jogkövetkezmény elmaradt.
A Bírósági végrehajtásról szóló 1994.évi LIII. törvény 7.§ (1)-(2) bekezdése előírja a fokozatosság elvét a végrehajtás során, amely a következő: " (1) A bírósági végrehajtás során a pénzkövetelést elsősorban a pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt, az adós rendelkezése alatt álló összegből, illetőleg az adós munkabéréből, illetményéből, munkadíjából, a munkaviszonyon, közfoglalkoztatási jogviszonyon, munkaviszony jellegű szövetkezeti jogviszonyon, közszolgálati és közalkalmazotti jogviszonyon, szolgálati viszonyon, társadalombiztosítási jogviszonyon alapuló járandóságából, valamint a munkából eredő egyéb rendszeres, időszakonként visszatérően kapott díjazásából, juttatásából, követeléséből (a továbbiakban együtt: munkabéréből) kell behajtani.
(2) Ha előre látható, hogy a követelést a munkabérre, illetőleg a pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt összegre vezetett végrehajtással nem lehet viszonylag rövidebb időn belül behajtani, az adós bármilyen lefoglalható vagyontárgya végrehajtás alá vonható."Tehát a végrehajtás során a pénzkövetelést elsősorban a nyugdíjamból kellett volna levonni.A 7.§ (2) bekezdés alapján a gépjármű lefoglalása és forgalomból kivonása jogsértő eljárás,mivel előre látható volt, hogy a követelést nyugdíjamra vezetett végrehajtással viszonylag rövidebb időn belül be lehet hajtani, amely 2011.10.13. naptól 2012.08.14. napig tartott (11 hónap).

Tehát a pénzkövetelést 2012.08.14. nappal a nyugdíjamból kiegyenlítettem, viszont az önálló bírósági végrehajtó csak 2013.06.28. napon szüntette meg a gépjármű foglalását, amely egy újabb jogsértő eljárás.A rendőrség közúti ellenőrzése során 2013.06.25-én a gépjárművet a helyszínen kivonta a forgalomból, mivel azt az önálló bírósági végrehajtó lefoglalta és ideiglenesen kivonatta a forgalomból, amelyről csak a közúti ellenőrzés során szereztem tudomást.A kivonást követően faxon kértem az önálló bírósági végrehajtót, hogy helyeztesse vissza a forgalomba a gépjárművet.

A fenti panaszommal írásban megkerestem a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamarát, ahonnan többek között válaszul közölték, hogy a végrehajtó nem bírt tudomással a pénzkövetelés kiegyenlítődésének időpontjáról.Ezen állítás valótlan, mivel minden egyes levonás alkalmával a levont teljes összeg 10 %-át behajtási jutalék címén megkapta a végrehajtó, ezért 2012.08.hóban, az utolsó levonás alkalmával tudomással bírt a tartozás kiegyenlítődéséről.Úgy gondolom, hogy a végrehajtó kezdeményezte, foganatosította gépjármű lefoglalását,viszont a
pénzkövetelés kiegyenlítődésekor neki kell intézkednie a lefoglalás megszüntetéséről is.

Kérem szíves jogi tanácsadását arról, hogy jár-e a gépjármű jogtalan lefoglalásából adódóan vagyoni és nem vagyoni kártérítés, illetve milyen jogkövetkezménnyel járhat az önálló bírósági végrehajtó eljárása.A fentebb hivatkozott jogszabály a következőt tartalmazza:"236. § *(1) A végrehajtó a végrehajtói működése körében, illetőleg az
eljárása során okozott kár megtérítéséért a Polgári Törvénykönyv szerint
felel."

Budapest, 2014.06.16.

Kedves Hölgyem!

Jogi tanácsot sajnos nem áll módomban adni Önnek, hiszen nem vagyok jogász.

A kamarának valós tájékoztatást adott Önnek arról, hogy a végrehajtónak nem kötelessége azt vizsgálni, hogy egy kötelezett kapcsán megtérült-e a követelés.
Amennyiben kiegyenlítésre került a tartozást, azt a végrehajtást kérőnek kell jelezni a végrehajtó felé.
A végrehajtást kérőnek minden alkalommal be kell jelentenie a tartozás csökkentését és annak összegét. Sajnos fizikai képtelenség, hogy minden egyes ügyfélnél minden egyes befizetés után bejelentésre kerüljön a követelés csökkenése, de a végén mindenképpen értesíteni kell a végrehajtót.

Amíg a letiltás folyamatban volt, kérnie kellett volna a végrehajtót, hogy erre való tekintettel szüneteljen az eljárás, és az autót a foglalás fentarása mellett helyeztesse vissza a forgalomba. Igaz, ami igaz, ezt a végrehajtónak önmagától is meg kellett volna tennie.

A forgalomból való ideiglenes kivonásról mind az illetékes kormányhivataltól, mind pedig a végrehajtótól kellett volna kapnia postai úton értesítést ( ha a levél pl „nem kereste” jelzéssel visszaérkezett a feladóhoz, akkor az a törvény szerint átvett iratnak minősül).

Amennyiben a letiltásból kiegyenlítődött a végrehajtást kérő felé fennálló tartozás, az sajnos még nem azt jelenti, hogy a végrehajtó költségei is megtérültek.

Elképzelhető, hogy azért nem került feloldásra az autón lévő foglalás, mert a végrehajtó költségei nem kerültek kiegyenlítésre. (?)

Végrehajtási kifogást benyújthatott volna az eljáró bíróság felé, de mivel (ha jól értem) már lezárult az ügy, ez már nem lehetséges.

Én személy szerint azt gondolom, hogy nincs értelme peres eljárást kezdeményezni, de egy kérdést megér... Ha úgy gondolja, mutassa meg az ügy kapcsán keletkezett iratokat egy jogásznak, és kérje ki a véleményét.

Sajnálom, hogy nem tudtam az Ön számára kedvezőbb választ adni, de semmi esetre sem szeretném félrevezetni.

Tisztelettel:

-Veraweb-

Férjemmel közösen tartoztunk (összesen) 55000 Ft közös költséggel. Nem tudtuk kifizetni, ezért végrehajtóhoz került az ügy, aki mindkettőnktől 117000 Ft-ot követel külön-külön. Ebből Fejenként 55000 van főkövetelésként, 62 000 pedig tételes mindenféle járulékos költségként feltüntetve. Hogy mindkettőnktől követelik az 55000 Ft-ot, az nyilvánvalóan nem jogos. Hova fordulhatunk, ha a végrehajtó nem reagál, de már fizetésletiltást is foganatosított? A másik kérdés, helyes lehet-e ez a 110 %-os járulékos költség (főleg, ha a főkövetelés is helytelen)?
Köszönöm válaszát, az oldal csodálatosan hasznos!

Kedves sziki!

A követelést valóban mindkettejükön követelhető, de csak az egyik félen hajtható be.
Azt tudom tanácsolni, hogy ne a végrehajtóhoz, hanem a végrehajtást kérőhöz forduljanak, és jelezzék, hogy a végrehajtó kiadta a munkabérletiltást, ezért kérik az eljárás szüneteltetését, valamint azt, hogy csak az egyikük munkabéréből legyen foganatosítva a letiltás.

A 117.000 Ft jogosnak tűnik, hiszen az 55.000 Ft tőketartozásra rákerül a késedelmi kamat (a kamat mértékét a végrehajtási lapon megtalálja. Ha elküldi részemre mail-ben a végrehajtási lapot, szívesen kiszámolom Önnek az 55.000 Ft késedelmi kamatának összegét), ezen kívül hozzá adódik a fizetési meghagyás illetéke, végrehajtási illeték, végrehajtási költség, kamarai díj, költségátalány és behajtási jutalék.

Üdvözlettel:
-Veraweb-

Örülök, hogy hasznosnak találta az oldalt :-)

Kedves Veraweb! Olyan kérdésem lenne hogy az egyik barátomnak (tényleg neki) tartoznak 500e forinttal. Erről természetesen papír is van. (Az adóst most hívjuk Hozénak.) Na most: Hozénak nincs bejelentett munkahelye (bár erről nincs pontos infóm, de most mondjuk hogy nincs) továbbá nincs semmi a nevén. Nemrég még volt egy "fél háza" de azt is átíratta a lánya nevére. azt hiszem ezt hívják vagyonmentésnek de ez most mindegy is... A lényeg: Hozé FELESÉGE nevén van a már említett ház másik fele! És a kérdés már adja is magát: a behajtók (vagy kik?) elvehetik Hozé nejétől a tulajdonát? Csak azért mert a FÉRJÉNEK adóssága van egy magánszemély felé? Vagy akár az lehetséges hogy a lányától elveszik a már nevére íratott fél ingatlant? Bár valami olyasmit mondtak hogy az ügyvéd nem lépett időben így ez már nem lehetséges...
NAGYON REMÉLEM HOGY ÉRTHETŐ VOLTAM! MÉG HA NEM IS TÚL SZAKSZERŰ:)
Az oldalához pedig újfent szeretnék gratulálni, büszke lehet rá!

Bocsánat, pontosítanék: a felesége nevén sincs semmi. Ő is a lány nevére íratta a házat. Ilyenkor mi a teendő? :)

Kedves Kalasnyikov!

Valóban vagyonkimentésnek számít a dolog, érdemes lenne utána járni, hogy pontosan mikor íratták át a lányukra a tulajdonjogot.

Ha a feleség nevén lenne, és házastársi közös vagyonnak számítana, akkor lefoglalható az ingatlan.

Mivel (ha jól értem), már a lányuk nevén van az ingatlan, így nem foglalhatja le a végrehajtó.

Szünetelni fog az eljárás mindaddig, amíg lesz pl letiltható munkabér, vagy foglalható ingó - ingatlan vagyon.

A gratulációt köszönöm szépen, örömmel fogadtam :-)

Üdv
-Veraweb-

Kedves Veraweb!

Devizahitelem miatt le fogják tiltani a fizetésem (és a feleségem fizetésének is) 33%-át. Ezzel csak az a bajom, hogy az ebből befolyó összegből a tartozásunk kamataira sem futja, évente 300.000 Ft-al nőne az adósságunk minimum. Így a fizetésünk letiltása egyáltalán nem vezethet eredményre (nemhogy rövid idő alatt, de sehogyan sem). Ráadásul a bankkal megállapodtunk a közös értékesítésben, ami folyamatban is van. Ön szerint érdemes végrehajtási kifogást benyújtanunk? Elkerülhető a további letiltás? Vagy csak a lakás eladása után? A bank (OTP) sajnos erről nem beszél velünk, csak az ügyvédünkön keresztül.
Megtisztelő válaszát előre is köszönöm.

Üdvözlettel,

Kedves Kérdező!

Sajnos csak akkor fogja a bank kérni a munkabérletiltás megszüntetését, ha kiegyenlítésre került a teljes követelés, vagy ha sikerül részletfizetésben megállapodniuk.

Érdemes tudnia, hogy árverésen kívül, árverés hatályával is értékesíthető az ingatlan. Ez azt jelenti, hogy ha Ön talál vevőt az ingatlanra akivel megegyeznek a vételárban, és jelzi a végrehajtónak, akkor a végrehajtó köteles így értékesíteni azt. Ezzel elkerülhető, hogy a becsérték 70%-ért (esetenként 50%) kerüljön árverésre. Erről a Veraweb-en bővebben olvashat "Kerülje el az árverést" fülre kattintva.

Tisztelettel:

-Veraweb-