DevizaHírek
Elszámolási rendelet
A Magyar Nemzeti Bank közleménye szerint, elfogadásra került ma az első elszámolási rendelet. Több rendelet is készül az elszámolási szabályokról. Az első rendelet azokra a hitelekre vonatkozik, melyeket határidőben fizettek éd semmilyen fizetési könnyítés nem történt a futamidő alatt.
A rendelet kihírdetése még nem történt meg.
Íme a közlemény:
Budapest, 2014. november 4. – A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Pénzügyi Stabilitási Tanácsa elfogadta a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseinek elszámolására vonatkozó törvény alapján az elszámolás alapmódszertanát szabályozó MNB rendeletet. Az ügyfelek túlfizetéseit tőke-előtörlesztésként kell elszámolniuk a pénzügyi intézményeknek, melynek pontos modellezésére egy összetett számítási módszertan szükséges. A november elején hatályba lépő MNB rendelet mellett még további három rendelet elfogadása várható a hónap második felében.
A pénzügyi intézmények tisztességtelen szerződéses kikötései kapcsán a 2014. évi XXXVIII. törvény megteremtette az elszámolás elvi lehetőségét, míg a 2014. évi XL. törvény meghatározta a fogyasztókkal való elszámolás elveit és keretrendszerét. Ez utóbbi jogszabály felhatalmazta az MNB elnökét arra, hogy a jegybank speciális szaktudását felhasználva az elszámolás részletszabályait rendeletben szabályozza. E felhatalmazás alapján megindult intenzív szakmai munka során a jegybank szakértői – a piaci szereplőkkel konzultálva – kialakították az elszámolási törvényben rögzített tőke-előtörlesztési elvet megfelelően figyelembe vevő komplex módszertanokat, amelyek alapján már valóban elkezdődhet a pénzügyi intézmények és az ügyfelek közötti elszámolás.
A mai napon elfogadott rendelet szerint a pénzügyi intézmények három módszertant alkalmazhatnak a fogyasztókkal való elszámolás során, azzal a kikötéssel, hogy egy intézmény a rendelet hatálya alá tartozó fogyasztói kölcsönszerződések tekintetében csak egy kiválasztott módszertant alkalmazhat. Fontos kiemelni, hogy bár három különböző módszertan közül választhatnak a pénzügyi intézmények, azok teljesen azonos eredményre vezetnek, így nem fordulhat elő, hogy a fogyasztókat bármilyen hátrány érje amiatt, hogy a velük elszámoló pénzügyi intézmény egy bizonyos módszertant választott. A módszertanok közötti választási lehetőség megteremtésével az MNB lehetővé kívánja tenni a pénzügyi intézmények számára, hogy a belső elszámolási rendszereik sajátosságait figyelembe véve a lehető leggyorsabb, leghatékonyabb módon végezhessék el az elszámolásokat. Mindhárom módszertan alapját a fogyasztói túlfizetés tőke-előtörlesztésként való elszámolása adja. Csak ezek az összetett módszertanok tudják megfelelően figyelembe venni a tisztességtelen szerződéses feltételek semmisségét, és így biztosítani, hogy a fogyasztói túlfizetések maradéktalanul elszámolásra kerüljenek. Az alapmódszertant szabályozó MNB rendelet kialakítása során a jegybank egyeztetett az Európai Központi Bankkal, valamint a Bankszövetséggel és a tagjai által delegált banki szakértőkkel is.
Az alapmódszertant szabályozó rendelet az MNB elszámolással kapcsolatos rendeletalkotási tevékenységének csupán első állomását jelenti. Ennek oka, hogy az kizárólag a problémamentes szerződések elszámolására terjed ki, amelyek esetében a fogyasztó egyszer sem esett késedelembe, illetve nem részesült semmilyen kedvezményben.
Az elszámolással kapcsolatos MNB rendeletalkotási folyamat következő állomásaként november második felében adja ki a MNB következő rendeletét, amely a kedvezményekkel, illetve késedelemmel érintett szerződésekre vonatkozó elszámolási módszertant szabályozza. Ez a jogszabály már csak egyféle módszertant fog tartalmazni: a jegybank alapmódszertanokat rögzítő rendeletének első módszertanát egészíti ki. Az ugyancsak november második felében megjelenő harmadik MNB rendelet a végelszámolás vagy felszámolás alatt álló pénzügyi intézmények elszámolási módszertanát, valamint az elszámolási fordulónapokat és a pénzügyi teljesítés határidejét fogja szabályozni. Végül, de nem utolsó sorban szintén MNB rendelet szabályozza majd a fogyasztók tájékoztatását rögzítő előírásokat. Ezen kérdésekről szóló rendelet elfogadásáról az MNB tájékoztatni fogja a közvéleményt, ezzel egyidejűleg részletes ismertetést ad a fogyasztók teendőiről és a határidőkről. Mivel a pénzügyi intézmények is csak ezt követően tudnak bővebb tájékoztatást adni a fogyasztók számára, az elszámolással összefüggésben a negyedik MNB rendelet megjelenéséig a fogyasztóknak nincs teendőjük. Utóbbi három rendelet kialakítása során az MNB szintén folyamatosan egyeztet a piaci szereplők képviselőivel.
2014.11.04.
Forrás: Magyar Nemzeti Bank
Újraindulnak a felfüggesztett végrehajtási eljárások
Aláírva az elszámolási törvény
Áder János köztársasági elnök határidőn belül aláírta az elszámoltatási törvényt.
Szeptember 24-én fogadta el az Országgyűlés azt a jogszabályt, amely alapján a bankoknak el kell számolniuk ügyfeleikkel az egyoldalú szerződésmódosítások és az árfolyamrés semmissége miatt keletkezett túlfizetéseiket.
A törvény a fogyasztói hitelek (tehát kizárólag magánszemélyek által felvett hitelek) érvénytelen szerződéses rendelkezéseinek alapján szükséges elszámolást szabályozza.
Az elszámolással kapcsolatban minden költség a bankot terheli.
A bankoknak – az ügyfél kérésére – a végtörlesztőkkel is el kell számolniuk. Az elszámolásnak részét kell képezze az új törlesztőrészlet meghatározása is.
Ezen kívül a törvény kamatemelési moratóriumot is hirdet 2016. április 30-áig.
Az elszámolásoknak különböző időpontokban kell lezajlaniuk. Ez attól függ, hogy forint- vagy devizahitelről van-e szó, valamint, hogy a bank indított-e pert az ügyben. Legkésőbb 2015. szeptember 30-ig, vagy a polgári peres eljárás befejezésétől számított 60. napig kell elküldeniük az elszámolást az ügyfeleknek.
Az elszámolás alapképletét az MNB rendelet írja majd elő.
2014.10.06.
Döntést hozott a Kúria
A jogegységi határozat közvetlenül csak a peres ügyeket érinti, közvetetten a devizahitelek nagy részére lehet hatással, hiszen a kormány ígérete szerint erre alapozza majd devizahiteles csomagját.
SENKI NE IDULJON PERSEKEDNI!
Meg kell várni a jogalkotók döntését, és hogy e döntés ismeretében milyen lépéseket tesznek a bankok.
Az árfolyamkockázatra vonatkozó perindítások jó eséllyel nem végződnek kedvezően a fogyasztók számára, hiszen nekik kell bizonyítnai, hogy az általuk aláírt szerződés és annak dokumentumai nem tartalmazták a megfelelő tájékoztatást, vagy esetleg ellentétes tájékoztatást kaptak.
A 2/2014. Polgári jogegységi határozat rendelkező része
2014. június 16.
1. A deviza alapú fogyasztói kölcsönszerződés azon rendelkezése, amely szerint az árfolyamkockázatot – a kedvezőbb kamatmérték ellenében – korlátozás nélkül a fogyasztó viseli, a főszolgáltatás körébe tartozó szerződéses rendelkezés, amelynek a tisztességtelensége főszabályként nem vizsgálható.
E rendelkezés tisztességtelensége csak akkor vizsgálható és állapítható meg, ha az általánosan tájékozott, ésszerűen figyelmes és körültekintő átlagos fogyasztó (a továbbiakban: fogyasztó) számára annak tartalma a szerződéskötéskor – figyelemmel a szerződés szövegére, valamint a pénzügyi intézménytől kapott tájékoztatásra is – nem volt világos, nem volt érthető.
Ha a pénzügyi intézménytől kapott nem megfelelő tájékoztatás vagy a tájékoztatás elmaradása folytán a fogyasztó alappal gondolhatta úgy, hogy az árfolyamkockázat nem valós, vagy az őt csak korlátozott mértékben terheli, a szerződésnek az árfolyamkockázatra vonatkozó rendelkezése tisztességtelen, aminek következtében a szerződés részlegesen, vagy teljesen érvénytelen.
2. Az egyoldalú szerződésmódosítást lehetővé tevő szerződéses rendelkezés akkor tisztességtelen, ha az nem felel meg a fogyasztói kölcsönszerződésben pénzügyi intézmény által alkalmazott általános szerződési feltételekben szereplő egyoldalú szerződésmódosítási jog tisztességtelenségéről szóló 2/2012. (XII.10.) PK vélemény 6. pontjában felsorolt elveknek (egyértelmű és érthető megfogalmazás elve; tételes meghatározás elve; objektivitás elve; ténylegesség és arányosság elve; átláthatóság elve; felmondhatóság elve; szimmetria elve).
Ezen elvek alapján az egyoldalú szerződésmódosítás lehetőségét szabályozó szerződéses rendelkezések akkor nem tisztességtelenek, ha azok a fogyasztó számára világosan és érthetően meghatározzák, hogy a hivatkozott PK véleménynek megfelelő ok-listában megjelölt körülmények változásai milyen módon és mértékben hatnak ki a fogyasztó fizetési kötelezettségére; egyben pedig lehetővé teszik annak ellenőrizhetőségét, hogy az egyoldalú szerződésmódosításra a szerződéses rendelkezések betartásával az arányosság, a ténylegesség és a szimmetria elvének érvényre juttatása mellett került-e sor.
3. A folyósításkor a pénzügyi intézmény által meghatározott vételi, a törlesztésekkor pedig az eladási árfolyamok (különnemű árfolyamok) alkalmazása tisztességtelen, mert ezekkel szemben nem áll a fogyasztónak közvetlenül nyújtott szolgáltatás, így az számára indokolatlan költséget jelent. E rendelkezések azért is tisztességtelenek, mert alkalmazásuk gazdasági indoka a fogyasztó számára nem világos, nem érthető, nem átlátható. A deviza alapú fogyasztói kölcsönszerződésekben szereplő vételi és eladási árfolyamok, mint átszámítási árfolyamok helyett az Magyar Nemzeti Bank hivatalos deviza árfolyama válik a szerződés részévé a Ptk. 231. § (2) bekezdésében meghatározott diszpozitív törvényi rendelkezésre tekintettel, mindaddig, amíg kógens törvényi rendelkezés nem lépett azok helyébe.
A Kúria az EBH.2013.G.10. számon közzétett határozat elvi bírósági határozatként való fenntartását megszünteti.
Budapest, 2014. június 16.
A Kúria Sajtótitkársága
Elkészültek a számítások
Összeül a Kúria
Kásler kontra OTP per
A döntés más pénzintézetre és más adósokra nem vonatkozik!
A deviza alapú hitelekről tárgyal a kormány
December 23-án, azaz hétfőn napirendre tűzi a kormány a deviza alapú hitelek ügyét. A cél nem változott: 17-20 százalékkal csökkentenék a havi törlesztőrészleteket, ráadásul még a választások előtt jogi döntést hoznának erről.
Az árfolyamrés és a szerződésmódosítások ügyében az Európai Bíróság (legkorábban február közepén várható) döntésére vár a kormány. A Kúria hétfőn bejelentett jogegységi határozata nyomán előállt új helyzet miatt azonban már december 23-án, hétfőn napirendre tűzi a deviza alapú hitelek kérdését.
A tárgyalás eredményéről természetesen mihamarabb tájékoztatom kedves olvasóimat.
2013.12.21.
A Kúria Elnökének nyilatkozata a deviza alapú hitelügyekben hozott jogegységi döntés kapcsán
Deviza alapú hitelek - Darák Péter: a Kúria nem tehetett többet
Darák Péter megjegyezte: a hétfői döntés első sajtóvisszhangjaiban kisebb figyelmet kapott az a lényeges momentum, hogy a Kúria a deviza alapú hitelszerződések érvénytelenségét egy bizonyos megközelítésben vetette el.
Azt mondta ki, hogy ez a szerzdéstípus önmagában az adóst terhelő árfolyamkockázat miatt nem tekinthető jogszabályba vagy jó erkölcsbe ütközőnek, illetve uzsorás vagy színlelt szerződésnek.
A főbíró kiemelte: a jogegységi döntés nem tette okafogyottá a sok ezernyi konkrét pert, melyek jelentős része az érvénytelenség kérdését veti fel, hiszen több tucatnyi pénzintézet által kidolgozott több mint száz különféle szerzdéstípusról van szó, melyekben eltérő feltételek, kikötések szerepelnek különféle jogi színvonalon megfogalmazva, kidolgozva, ezért azok megítélése is eltérő lehet akár az érvénytelenség kérdéskörében is.
Számos kereset alapszik például a hitelintézeti törvény azon rendelkezésein, melyek szerint semmis az a szerzdés, mely nem tartalmazza a hozzá kapcsolódó költségeket, az éves százalékban
kifejezett teljeshiteldíj-mutatót, illetve azon feltételek, körülmények részletes meghatározását, melyek fennállása esetén a hiteldíj megváltoztatható, illetve egyáltalán, hogy mi a tárgya
szerzdésnek.
Az MTI érdekldésére, hogy ezekben a perekben milyen iránymutatást ad a jogegységi határozat, Darák Péter hangsúlyozta, hogy ezek a jogviták csak a konkrét ügyben vitatott
szerzdés vizsgálatával dönthetk el, csakúgy mint a pénzintézetek tájékoztatási kötelezettségének elmulasztására hivatkozó keresetek, hiszen e téren is nagyon eltérő gyakorlatot folytattak az egyes pénzintézetek.
Továbbá a jogegységi határozat után is nyitott kérdés marad az az unió luxembourgi székhelyű Európai Bíróságon a Kúria megkeresése alapján eldöntésre váró kérdés, mely kihatással
lehet az egyoldalú szerzdésmódosítások tisztességességének megítélésére.
A Kúriának a késbbiekben is lehet még feladata a deviza alapú hitelekkel kapcsolatos perekben az egységes bírósági gyakorlat alakítása terén, részben az érvénytelenségi jogkövetkezményekkel
összefüggésben, részben pedig a luxembourgi bíróság majdani határozata nyomán.
A hétfői jogegységi határozat a jogkövetkezményeket tekintve arra az álláspontra helyezkedik, hogy amennyiben valamilyen okból mégis érvénytelen egy devizahiteles szerződés, az
érvénytelenség elsődleges jogkövetkezménye - ha ez lehetséges - a szerzdés érvénytelen elemeinek kiküszöbölése útján a szerzdés érvényessé nyilvánítása.
Csak ha ez nem lehetséges, akkor merülhetnek fel az érvénytelenség más jogkövetkezményei.
Darák Péter kitért arra is, hogy a szaksajtóban olvasható becslések szerint az árfolyamkockázattal összefüggésben a hétfői jogegységi döntés a devizahiteles tőkeösszeghez mérten is jelentős
nagyságrendű összeget illetően lehet döntő.
Az egyoldalú szerzdésmódosítás tisztességtelenségének kérdése - mellyel összefüggésben az Európai Bíróság dönt majd - jogi
értelemben ugyan nagy jelentős elvi kérdés, pénzügyi hatásait tekintve azonban kisebb súlyú mint az árfolyamkockázat.
Arra a felvetésre, hogy sokak szerint ellentmondó ítéletek születtek a devizahiteles perekben, Darák Péter kiemelte: ez javarészt alaptalan felvetés. A hétfői az első olyan jogegységi határozat, amely alapveten a joggyakorlat továbbfejlesztése céljából született, és nem azért, mert ellentmondó lett volna a bírói gyakorlat.
Igaz, ugyan, hogy a bírák hol az adósok, hol a hitelezők javára ítéltek, de többnyire egységes jogelvek, értelmezés alapján jártak el. Az eltérő döntések oka javarészt az volt, hogy eltérőek voltak az adott ügy körülményei, így például a vitatott szerződés
tartalma.
Darák Péter az MTI kérdésére nem kívánta kommentálni a pártreagálásokat, így többek között azokat sem, amelyek szerint a Kúria a bankok oldalára állt, illetve amelyek egyenesen
visszautasították a Kúria jogegységi határozatát.
MTI 2013. december 18.
A Kúria döntése
A Kúria kétharmados többséggel döntött, és meghozta jogegységi döntését – derült ki a Kúrián tartott sajtótájékoztatón. A Kúria polgári kollégiuma a következő megállapításokat tette:
- A devizaadós viseli az árfolyamváltozás hatásait.
- Az árfolyamkockázat önmagában nem ütközik jogszabályba.
- A pénzügyi intézménynek van tájékoztatási kötelezettsége az árfolyamkockázat ügyében is.
- A bíróságnak a szerződés érvényessé nyilvánítására kell törekednie.
- Ha egy rész érvénytelen a szerződésben, de enélkül a rész nélkül is teljesíthető a szerződés, akkor a kikötés érvénytelennek nyilvánítása nem vált ki joghatást.
- Azzal kapcsolatban, hogy átlátható-e az egyoldalú szerződésmódosítás feltételrendszere, a Kúria megvárja az Európai Bíróság döntését.
- A bírói szerződésmódosítás nem alkalmas arra, hogy szerződések tömegeit módosítsa: csak egyedi esetekben alkalmazható. Amennyiben viszont a jogalkotó „rendezné a hátrányos következményeket”, az kizárná a bírói mérlegelést.
Összegzés: az egyoldalú szerződésmódosítást a Kúria továbbpasszolta az Európai Bíróságnak, az árfolyamkockázat ügyében viszont döntést hoztak. Ez utóbbi szerint a hitelintézetek tájékoztatási kötelezettségének „ki kellett terjednie az árfolyamváltozás lehetőségére, és arra, hogy annak milyen hatása van a törlesztőrészletre”. Talán meglepő, de az egyik legvitatottabb pontról, az árfolyamrésről nem esik szó a nyilatkozatban.
Megállapítja viszont a Kúria, hogy önmagában nincs probléma a deviza alapú hitelszerződésekkel. Az adósok tudatában voltak annak, hogy devizában adósodtak el, és ez így is volt, tehát nem forintadósságot címkéztek a bankot devizának (mint azt a deviza alapú hitel csoportok vagy a kormánypárti politikusok egy része állítja).